Dobrova Beatrix Mária

Gyermekkoromban egyáltalán nem tudtam, hogy mi szeretnék lenni, csak abban voltam biztos, hogy mi nem. Amikor 1993-ban érettségiztem az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban, pályaválasztásomban még mindig nem voltam biztos. Mivel az általam választott helyekre nem kerültem be, maradt egy év gondolkodási időm és ez alatt nyilvánvalóvá vált, hogy védőnő szeretnék lenni. Így aztán 1998-ban államvizsgáztam a HIETE Egészségügyi Főiskola hallgatójaként. Védőnő lettem, és e mellé az utolsó évben mentálhigiénés orientációt választottam.

Hamarosan dolgozni is kezdtem Budapest egyik belvárosi kerületében, de be kell valljam néhány hónap után úgy éreztem, nem erre vágytam és talán soha többet nem is fogok „védőnősködni”. Másfelé kanyarodtam és lakberendező végzettséget szereztem. 2000-ben azonban megszületett Anna lányom és ezzel ismét a „babás világban” találtam magam. Azóta is ott vagyok, mert csillapíthatatlan vággyal és kíváncsisággal olvasok, tanulok, tapasztalok mindent, ami a várandósság, csecsemőkor és kisgyermekkor időszakára vonatkozik. Személyesebb tapasztalatgyűjtésre kisfiam, Tamás születésével nyílt ismét lehetőségem 2009 júniusában.

2006 óta dolgozom ismét védőnőként, de 2008-ban vizsgát tettem és azóta nemzetközi laktációs (szoptatási) szaktanácsadó, rövidítve IBCLC is vagyok. Magamról írva és azon tűnődve mi is jellemez leginkább engem, ez a másoktól gyakran hallott mondat jut eszembe, hogy: „Te valahogy másképp látod a dolgokat!” Én ugyan ezt nem érzem, de valószínűleg ez a tulajdonságom segít abban, hogy mások problémáit a tőlem telhető legjobban megértsem és abban segítsek, amiben tényleg szükségük van rá.