Létezik egy nemzetközi szabályozás, amely kifejezetten a szoptatás védelmében született. Célja az anyatejet helyettesítő anyagok agresszív kereskedelmének felszámolása. Ezt a kódexet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fogadta el 1981-ben. Az anyatej-helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexe idén 45 éves, de a munka ma is tart!

A cikksorozat előző részeiben bemutattuk, hogyan járult hozzá a csecsemőtápszer-ipar a szoptatás világszintű visszaszorulásához, és mi vezetett a WHO Kódex megszületéséhez. Most magát a Kódexet vesszük szemügyre. Mai cikkünkben bemutatjuk, milyen szabályokkal védi a családokat a kereskedelmi befolyástól, és miért aktuálisabb mint valaha.

1. A WHO Kódex a szoptatás védelméről szól

A WHO Kódexet a csecsemőtápszerek marketingjét szabályozó dokumentumként szokás emlegetni. Valójában ennél jóval többről van szó. 

A Kódex fő küldetése a szoptatás védelme, amihez a marketing korlátozása eszközként szolgál.

Ezt már a preambulum is egyértelművé teszi: „a szoptatás védelme és támogatása fontos része azoknak az egészségügyi, táplálkozási és egyéb társadalmi intézkedéseknek, amelyek az egészséges növekedést és fejlődést szolgálják.” A Kódex célja hozzájárulni a csecsemők biztonságos táplálásához, miközben biztosítja, hogy az anyatej-helyettesítőkről szóló információk megfelelőek, forgalmazásuk pedig felelősségteljes legyen.

A WHO abból indult ki, hogy a szoptatás közegészségügyi érték. A Kódex a kereskedelmi befolyást igyekszik korlátozni, hogy a csecsemők táplálásáról ne a marketing, hanem a hiteles egészségügyi információ alakítsa a döntéseket.

2. A Kódex nem a tápszert tiltja, hanem a marketinget

Ha a cél a szoptatás védelme, adódik a kérdés: miért nem magát a tápszer gyártását szabályozták? 

A WHO azt szeretné, ha a családok hiteles információk alapján, szabadon döntenének a gyermekeik táplálásáról. A 70-es évek végére azonban egyértelművé vált, hogy a tápszeripar marketinghadjárata szélsőségesen meg tudja vezetni a szülőket. Ezért nem a terméket, hanem annak népszerűsítését kellett korlátozni.

A Kódex világosan kimondja: 

„Nem lehet reklámozni vagy más módon népszerűsíteni a lakosság körében az e Kódex hatálya alá tartozó termékeket.” (5.1. cikk)

Ez a tilalom jóval több, mint hogy nem mehet a tévében tápszerreklám. A gyártók nem adhatnak ingyenes termékmintát, nem oszthatnak kuponokat, és nem szervezhetnek árakciókat vagy nyereményjátékokat, ha azok az anyatej-helyettesítők vagy a cumisüveges táplálás népszerűsítését szolgálják. A hatály ráadásul kiterjed a követő tápszerekre, etetőcumikra és minden olyan termékre, amelyet a szoptatás helyettesítésére hoznak forgalomba.

3. Sem a tápszeres doboz, sem a védőnő rendelője nem reklámfelület

A WHO egyértelmű határt húz a tájékoztatás és a reklám közé. A csecsemők táplálásáról szóló döntések különösen érzékenyek, ezért a marketing nem építhet a szülők bizonytalanságára.

Ennek megfelelően a Kódex szigorúan szabályozza a termékek csomagolását is. A címkézés nem idealizálhatja a készítményt, ezért nem szerepelhet rajta csecsemő fényképe, illetve olyan kép, grafika vagy szöveg, amely vonzóbbá teszi a terméket. 

A csomagolásnak fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy a szoptatás a legjobb táplálási mód, és figyelmeztetnie kell a helytelen használat veszélyeire.

Ugyanez a szemlélet érvényesül az egészségügyben is. Elvárás, hogy az egészségügyi rendszer független legyen a kereskedelmi érdekektől. 

Ezért a rendelőkben és kórházakban tilosak a promóciós plakátok, reklámanyagoknak vagy céges ajándékok, az egészségügyi dolgozók pedig nem részesülhetnek olyan anyagi vagy egyéb ösztönzőkben, amelyek befolyásolhatják szakmai tanácsaikat.

Sajnos ezek az alapelvek Magyarországon ma sem érvényesülnek maradéktalanul. A gyerekorvosi és védőnői rendelőkben gyakran találkozni tápszergyártók logójával ellátott eszközökkel, holott az egészségügyi ellátásnak marketingmentes, független térnek kellene maradnia. A bizalom közegészségügyi érték, nem válhat reklámfelületté.

A WHO Kódex főbb szabályai. Nincs a világon sajnos egy ország sem, amelyik a Kódexet maradéktalanul átültette. (AI generált tartalom)

4. A világ szinte minden országa elfogadta, de a megvalósítás hiányos

A WHO Kódexet 1981-ben 118 igen szavazattal fogadták el, csupán az USA szavazott ellene. Ez a rendkívüli támogatás jól mutatja, hogy már akkor széles körű nemzetközi egyetértés alakult ki a szoptatás védelméről.

A WHO Kódexet a világ országai eltérő mélységben ültették át, és sajnos még ma is létezik több olyan ország, ami egyáltalán nem ültette át (például az Egyesült Államok). 

Forrás: Marketing of breast-milk substitutes: national implementation of the International Code, status report 2024. Geneva: World Health Organization and the United Nations Children’s Fund (UNICEF), 2024. Licence: CC BY-NC-SA 3.0 IGO.

A Kódex ugyanakkor egy nemzetközi ajánlás, amelyet az országoknak saját jogrendjükbe kell átültetniük. Magyarország az előírásokat elsősorban a 36/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelettel, valamint uniós szabályozás útján alkalmazta, ám a hazai szabályozás szűkebb körű, mint a WHO iránymutatásai (pl. a cumik, cumisüvegek forgalmazására a hazai szabályozás sajnos nem vonatkozik). A Szoptatásért Magyar Egyesület 2005-ös vizsgálata 611 Kódex-sértést azonosított itthon, ami mutatja: a szabályok elfogadása még nem jelenti a maradéktalan érvényesülést.

5. A WHO az online marketingre is kiterjesztené a Kódexet

A csecsemőtápszer-ipar nem állt le a marketinggel, csak új utakat talált. A befolyásolás ma a közösségi médiában, influenszereken, célzott algoritmusokon és adatvezérelt hirdetéseken keresztül történik. Ezt felismerve a WHO 2022-es jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a Kódexet a digitális marketing új formáira is alkalmazni kell.

A Kódex önmagában nem képes megvédeni a családokat. 

Ehhez olyan egészségügyi rendszer kell, amely következetesen a szoptatás védelmét szolgálja, a szakemberek pedig kereskedelmi befolyástól függetlenül tudják átadni az ismereteket. Hazánkban a Szoptatásért Magyar Egyesület rendszeresen tart képzéseket a korszerű szoptatási ismeretekről az egészségügyi dolgozók számára.

A Kódex rólunk is szól. Arról, merünk-e nyíltan, szégyenkezés nélkül beszélni a szoptatás jelentőségéről. Természetesnek tartjuk-e, hogy döntéseinket influenszerek és márkák alakítják? Vagy felszólalunk, amikor a reklámok egészségügyi tanácsként jelennek meg?

Negyvenöt év elteltével a Kódex üzenete változatlan: a csecsemők táplálásáról szóló döntések alapját a hiteles egészségügyi információknak kell képezniük. Hogy ez a védelem a mindennapokban mennyire érvényesül, az a jogalkotók, az egészségügyi intézmények, az egészségügyi szakemberek és végső soron mindannyiunk közös felelőssége.

A Kódex rólunk is szól. Merünk-e nyíltan beszélni a szoptatás jelentőségéről. Támogatjuk, bátorítjuk-e azokat, akik szoptatni szeretnének? Biztosítjuk-e számukra, hogy bárhol, szégyenkezés nélkül táplálhassák gyermeküket? Sok teendőnk van még! (Fotó: Unsplash)

Ha szeretnéd elolvasni a cikksorozat korábbi részeit, itt találod őket:

• 1. rész: Vissza az anyatejes tápláláshoz. Hogyan változtatta meg a világot a WHO Kódex?
• 2. rész: Hogyan veszi el tőlünk a szoptatást a tápszermarketing?