Az ételek bevezetésének sorrendje
Nincsenek ezzel kapcsolatban kőbe vésett szabályok. Ahány ország, annyi szokás! Nálunk hagyományosan az alma és a burgonya az első szilárd étel, német nyelvterületen a gabonakásák, Indonéziában a hal. Célszerű viszonylag későbbre időzíteni a nehezebben emészthető, karakteresebb ízű zöldségeket, gyümölcsöket, illetve azokat az ételeket, amelyek gyakran okoznak ételallergiát. A későbbi bevezetéssel ugyan a tudomány jelenlegi állása szerint nem kerülhető el minden esetben az allergia jelentkezése, de esetleg késleltehető. Annyi azonban egészen bizonyos, hogy a szoptatás, a kizárólagos anyatejes táplálás ideális, hat hónapig tartó időszaka csökkenti az ételallergia kialakulásának kockázatát. Arra is érdemes figyelni, hogy egyszerre csak egy új alapanyag legyen a csecsemő étrendjében, így könnyű kiszűrni, hogy melyik okoz esetleg problémát.
| Csak hat hónapos kor után!
A tejpépes dobozok (és bébiételek, -italok, -tápszerek) felirata sajnos megtévesztő, sokat már két, illetve négy hónapos kortól ajánlanak a gyártók, pedig abban az életkorban még nincs szüksége a csecsemőnek ilyesfajta ételekre, sőt, kifejezetten árthatnak neki, mivel az anyatejtől fejlődik a legjobban. Ha túl korán vezeted be étrendjébe a másfajta ételeket, italokat, akkor túlságosan hamar csökkeni fog a tejtermelődés. Szoptatott gyerekek számára a papiporok közül a tejmentes gabonapépek a legjobbak, ezeket lefejt anyatejjel vagy friss gyümölccsel is el lehet készíteni. A tejpépet sokan azért is adják, hogy a kisbaba átaludja az éjszakát. A gyakori ébredés oka azonban ritkán az éhség, gyakrabban a fogzás vagy fejlődésbeli ugrások, betegség. |