A Szoptatásért Magyar Egyesület célja, hogy felhívja a figyelmet a Nemzetközi Kódex ajánlásainak megsértésére, a marketing káros hatásaira. 2004-2005-ben a PHARE Access program támogatásával felmértük a hazai tápszermarketing helyzetét. A kódexsértésekről összefoglaló jelentés készült, melyet eljuttattunk az egészségügyi kormányzathoz azzal a céllal, hogy felhívjuk a figyelmet a jóval szigorúbb korlátozások szükségességére. Sajnos, azóta a jogi szabályozás terén nem sok előrelépés történt, miközben a cégek egyre újabb stratégiákkal környékezik meg az anyákat, a családokat és az egészségügyi dolgozókat, marketingtevékenységük egyre szélesebb körűvé és egyre agresszívabbá válik. Ilyen körülmények között a tíz évvel ezelőtt javasolt – a WHO Kódex ajánlásaival egybehangzó – intézkedések megvalósítására még sürgetőbb szükség lenne, mint megfogalmazásuk idején volt.

A jogi szabályozást sürgősen ki kellene terjeszteni az alábbiaknak megfelelően:

1. Valamennyi tápszerféleség, cumi és cumisüveg reklámozásának teljes tilalma a fogyasztók körében, beleértve az ajándékok, ingyenes áruminták osztogatását, az árukapcsolásos árusítást, a kedvezményeket, kuponokat és egyéb marketingfogásokat.
2. Bébiételeket, italokat, tejpépeket ne ajánlhasson a forgalmazó/gyártó hat hónaposnál fiatalabb csecsemőnek.
3. A Kódex hatálya alá eső termékeket gyártó és forgalmazó cégek alkalmazottai ne kerülhessenek közvetlen kapcsolatba az anyákkal és családjukkal sem direkt marketing, sem levelezés, sem telefonos tanácsadó szolgálat útján és az interneten – on-line tanácsadó szolgálat, közösségi oldalak, hírlevelek stb. – keresztül sem.
4. Az anyák és egészségügyi dolgozók anyatejet és szoptatást helyettesítő termékek népszerűsítésébe való bevonásának tilalma. Ide tartozik – többek között – a terméktesztelésnek álcázott, kollaboratív marketingtevékenység, továbbá egészségügyi dolgozók és egészségügyi intézmények felhasználása ezen termékek reklámozására, termékminták és reklámanyagok szétosztására.
5. Minden családnak és édesanyának pontos, tárgyilagos tájékoztatást kell kapnia a szoptatásról, a felmerülő problémák szoptatásbarát megoldásáról, a tápszer adásának kockázatairól és hátrányairól, beleértve az anyagi hátrányokat is. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a tápszerezésről a szoptatásra történő visszatérésnek nehézségeire is.
6. Egészségügyi dolgozók is kizárólag tudományos és tárgyilagos, pártatlan tájékoztatót kaphatnak a tápszerekről. Ennek minimális kritériumait szakemberekből álló csoport, például a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság, vagy olyan szakmai csoport szabja meg és ellenőrizze, amely semmilyen tápszergyártóval és forgalmazóval nem áll kapcsolatban, és a szoptatás korszerű támogatásának kérdéseiben is kellően tájékozott.
7. Csecsemőtáplálásról szóló, ráadásul pontszerző szakmai továbbképzést ne szervezhessen és ne is támogathasson tápszergyártó.
8. Minden olyan egészségügyi dolgozónak, aki az anya-csecsemő, kisgyermek párossal foglalkozik munkája során, részt kell vennie ötévenként legalább egyszer egy szoptatással kapcsolatos független (nem tápszergyártó/forgalmazó) által szervezett továbbképzésen, és a szoptatásnak az egészségügyi középfokú és felsőfokú képzésben is kellő mélységben szerepet kell kapnia. Ismeretek hiányában a szakember nem tud a felmerülő szoptatási problémákra megfelelő választ adni.