Szoptatást aláásó reklámok – elsietett hozzátáplálás

Szoptatást aláásó reklámok – elsietett hozzátáplálás

A Szoptatásért Magyar Egyesület sajtóközleménye

Magyarországon évente 1 700 000 doboz kezdő tápszer fogy alig 90 000 szülés mellett.

2005. augusztus 31. Budapest – A tápszer- és bébiételgyártók és forgalmazók Magyarországon módszeresen és rendszeresen megsértik azokat az előírásokat, amelyeket a WHO (Egészségügyi Világszervezet) erre vonatkozó Kódexe fogalmaz meg, s amelyet Magyarország is aláírt. A Szoptatásért Magyar Egyesület több mint 600 ilyen kódex-sértést regisztrált felmérésében, amelyet 2005 első felében végzett a Phare ACCESS program támogatásával.

Magyarországon minden ötödik, hat hónapnál fiatalabb csecsemő anyatejen kívül más élelmiszert is kap. Évek óta köztudott és a gyermekorvosok által is hangoztatott tény, hogy ebben az életkorban a babának nincsen szüksége semmilyen más élelmiszerre még vízre sem, tápanyag- és folyadékszükségletét tökéletesen kielégíti az anyatej. Az anyatej a csecsemő természetes és optimális tápláléka életének első hónapjaiban. Az anyatej rugalmasan igazodik a baba szükségleteihez, tökéletesen emészthető, ráadásul számtalan összetevője segíti a baba immunrendszerét, és felvértezi későbbi betegségek, pl. cukorbaj vagy az elhízás ellen. A cégek marketingtevékenysége mégis arra irányul, hogy az édesanyák minél hamarabb megkezdjék a csecsemők mesterséges táplálását.

A WHO és az UNICEF 1981-ben elfogadta az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének szabályozását. Az anyatej-helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexét 118 ország (közte Magyarország) is ratifikálta. Az ajánlás a szoptatás mindenkori védelmét és népszerűsítését irányozza elő, egyúttal megfelelő korlátok közé igyekszik terelni a tápszer- és bébiétel, valamint a szoptatást gátló vagy hátráltató termékek (pl. cumi, cumisüveg) népszerűsítését, kommunikációját. A világ 24 országában a Kódex ajánlásait már törvénybe iktatták, 52 további országban – így hazánkban is -, pedig részlegesen kodifikálták. A nem kodifikált rendelkezéseket a világon mindenhol önkéntesen betartandó irányelvként kezelik.
Magyarország negyed évszázaddal ezelőtt elfogadta és aláírta a Kódexet, és ezzel ígéretet tett arra, hogy javaslatai előbb-utóbb a hazai törvényekben is megjelennek. A jelenlegi helyzet azonban az, hogy a Kódex ajánlásai kizárólag a kezdő tápszerekkel kapcsolatban érvényesülnek, a követő tápszerek, babatejek, cumik, cumisüvegek népszerűsítését semmi sem szabályozza. Ugyanez mondható el azokról a bébiételekről, -italokról és tejpépekről is, amelyek fogyasztását már hat hónapos kor előtt ajánlja a gyártó, illetve a forgalmazó (ez ugyanis azt jelenti, hogy anyatej-helyettesítőnek minősülnek, hiszen hat hónapos kor előtt kizárólagos szoptatást ajánl az Egészségügyi Világszervezet).

A tények

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából megállapítható, hogy az adófizető állampolgárok pénzéből Magyarországon 2003-ban az OEP több mint 2 milliárd forintot költött tápszertámogatásra, és 2004-ben sem csökkent ez az összeg. A vásárlók, ezenfelül évente 1,2 milliárd forintot hagytak a pénztárnál tápszervásárláskor. Az évente elfogyasztott tápszermennyiség (az OEP-támogatással vásárolt tápszerekre vonatkozóan) 1 700 000 doboz, s mindez évi alig 90 000 szülés mellett! Ráadásul ezek az adatok nem az összes létező csecsemőtápszerre vonatkoznak, hanem csupán a forgalomnak arra a töredékére, amely az OEP nyilvántartásában szerepel, vagyis a receptre felírt tápszerekre. Ide tartoznak tehát a kezdő tápszerek, a hipoallergén tápszerek egyéves korig és az úgynevezett gyógy-tápszerek, amelyeket azoknak a csecsemőknek írnak fel, akik nem fogyaszthatnak normál vagy hipoallergén tápszert. Ebben a hatalmas összegben tehát nem foglaltatik benne a követő tápszerre és babatejre kiadott pénz, s nincs benne annak a kezdő tápszernek az ára sem, amelyet teljes áron, recept nélkül vásárolnak meg a gyógyszertárakban.

A szülés után hazánkban jelenleg az édesanyák 90%-a kezdi el szoptatni gyermekét. Ez jóval meghaladja az EU átlagát (60%). A mesterségesen táplált csecsemők aránya évek óta 7% körül állapodott meg. Bár a tendencia emelkedik, mégis döbbenetes az a tény, hogy 2004-ben a hat hónapig kizárólagosan szoptatott babák aránya még mindig csak 36% volt.

„Különösen kritikus a kérdés, ha abból a szempontból vizsgáljuk a dolgot, hogy valójában ki szenvedi meg leginkább a tájékozottság hiányát: természetesen a csecsemő. A csecsemő, akinek bizonyítottan a legjobb táplálék az anyatej, és aki nem képes érdekeit minimálisan sem érvényesíteni. A tápszer- és bébiételgyártók és –forgalmazók ezt az érdekérvényesítési képtelenséget és a mama (részben általuk gerjesztett) félelmeit váltják készpénzre. Tevékenységük ezért szinte minden civilizált államban komoly ellenőrzés alá esik, amelynek kiindulási alapja egy WHO ajánlás: Az anyatej-helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexe” – mondta W. Ungváry Renáta, A Szoptatásért Magyar Egyesület elnöke.

A kiadások mértéke, az eladott tápszer mennyisége és a szoptatási szaktanácsadók tapasztalatai egyaránt azt mutatják, hogy sokkal több csecsemő kap tápszert anyatej helyett, mint amennyi valójában rászorulna. Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a tápszeren felnövő csecsemők a későbbiekben jóval gyakrabban szorulnak egészségügyi ellátásra, mint a szoptatott gyermekek, még visszásabb a helyzet.

A Szoptatásért Magyar Egyesület közleménye

A Szoptatásért Magyar Egyesület közleménye

Az MTI 2005. június 21-én tette közzé az alábbi hírt: Mainz, 2005. június 20., hétfő (MTI) – A csecsemőket csak három hónapos korukig ajánlatos szoptatni, illetve azoknak az anyáknak, akik tovább is anyatejjel akarják táplálni babájukat, érdemes a tejet előbb megvizsgáltatni – erre hívta fel a figyelmet a környezetvédelemmel foglalkozó német orvosok szakmai szövetsége.
Kurt Müller, a szövetség elnöke a ZDF német közszolgálati televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta: az anyatejben sok a különféle vegyi anyag, ez teszi indokolttá a szövetség javaslatát, illetve azt, hogy a tovább szoptató anyukák ellenőriztessék tejüket.

Sajnálatosnak tartjuk, hogy a hír háttérinformációk és a szükséges szakmai helyesbítések nélkül jelent meg, így ugyanis megtévesztően hat, elveheti az anyák kedvét a szoptatástól, és megkérdőjelezi, valóban a legegészségesebb táplálási mód-e a szoptatás. A közlemény téves információi ellen a Németországi Szoptatási Szaktanácsadók Szövetsége (www.bdl-stillen.de) is tiltakozott.

A környezetvédelemmel foglalkozó német orvosok szövetsége (BUND) 2005. június 15-én tanulmányt tett közzé, amelyben a vegyi anyagokkal foglalkozó törvények, rendelkezések hiányosságaira hívták fel a figyelmet: „Számos hétköznapi tárgyban találhatók mérgező vegyszerek. A nappali arckrémben ugyanúgy, mint az új pólóban vagy a cumisüvegekben. Évek hosszú sora alatt egész méregkoktél gyülemlik fel szervezetünkben, s nem is vagyunk tudatában annak, hogy ez növeli az allergiás megbetegedések, a meddőség és a rák kockázatát. Hihetetlen, ám szinte semmit sem tudunk azokról a szennyező anyagokról, amelyek a szervezetünkbe kerülnek. A piacra kerülő vegyszerek 95 százalékáról a legalapvetőbb információk is hiányoznak.” A 2006-ra várható új európai uniós szabályozás alapelve, hogy a vegyiparnak kell a forgalomba kerülő különböző anyagok ártalmatlanságát igazolnia.

Sajnálatos, hogy a szóban forgó tanulmányból csupán az anyatej szennyezettségére vonatkozó figyelmeztetés jelenik meg a híradásokban. Való igaz, hogy az anyatejből jelenleg több mint 350-féle szennyező anyag mutatható ki, arra vonatkozóan azonban nincs adat, hogy ezekből mennyit vesz fel a gyermek szervezete. Valójában már magzatként kapcsolatba kerül a méhlepényen keresztül ezekkel a méreganyagokkal, ezért azonban senki sem javasolná az anyának, hogy ne vállaljon terhességet vagy szakíttassa meg. A szoptatástól függetlenül egyéb úton-módon is terheljük szervezetünket káros vegyi anyagokkal, elég, ha a levegőszennyeződésre vagy a dohányzásra utalunk. Németországban a nyolcvanas évek elejétől vizsgálják rendszeresen az anyatej szennyező anyag tartalmát, az értékek az utóbbi 15 évben csökkenő tendenciát mutatnak. Éppen ezért a németországi Nemzeti Szoptatást Támogató bizottság NEM javasolja a szoptatás korlátozását. Továbbra is érvényben van az ajánlás, hogy csecsemők számára nem létezik egészségesebb táplálék az anyatejnél. Az ipar máig nem tudott olyan termékkel előállni, amely a gyerekek táplálására az első hónapokban akár csak közelítően olyan jó volna, és védene a betegségektől, mint az anyatej.

Egyesületünk is kiemelkedően fontosnak tartja, hogy környezetünkben, mindennapi használati tárgyainkban és élelmiszereinkben csökkenjen a káros, mérgező anyagok mennyisége. Ez az anyatejben megjelenő káros anyagok mennyiségét is csökkenteni fogja. A jelenlegi helyzetben is a WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlását tekinthetjük mérvadónak és megalapozottnak, eszerint hat hónapos korig kizárólagos szoptatás javasolt, és az anyatejes táplálást érdemes kétéves korig vagy azon túl folytatni. A szoptatás csökkenti az allergiás megbetegedések, a felnőttkori túlsúly, a szív-és érrendszeri betegségek, a I-es típusú diabétesz és még egy sor egyéb betegség kockázatát, valamint aktív védelmet jelent a fertőzésekkel szemben. Ezeket az előnyöket sajnos egyetlen tápszer sem tudja biztosítani. Éppen ezért megalapozatlan pánikkeltéssel felelőtlenség elbizonytalanítani az anyákat, hogy vajon a legjobbat teszik-e gyermeküknek, ha szoptatják. A válasz egy határozott IGEN!

További cikkek a témában

A szoptatás és környezetszennyezés kérdéseivel foglalkozó tudományos cikkeket itt találja.

Figyelmeztetés a tápszerporok szennyezettségére

Figyelmeztetés a tápszerporok szennyezettségére

2004. november 19.

Európai tudományos tanácsadók tegnap arra hívták fel a figyelmet, hogy a csecsemőtápszer-porok időnként olyan baktériumokkal lehetnek szennyezettek mint pl. a Salmonella, amely fertőzést és súlyos betegséget okozhat a pici babáknál. – írja a The Guardian c. tekintélyes brit napilap.

Az Európai Élelmezésbiztonsági Hatóság biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos bizottsága tegnap szakvélményt adott ki a poralakú csecsemőtápszerek veszélyeiről. Ez az áttekintés az Európai Bizottság elé fog kerülni, amely további intézkedéseket tehet pl. kicseréltetheti a dobozokon lévő címkéket.

A szakértők arra figyelmeztettek, hogy a szülőknek és a kórházi dolgozóknak gondolniuk kell arra, hogy a tápszerporok nem strilek, és időnként baktériumokat tartalmazhatnak.

Salmonella és az Enterobacter sakazakii a “legnagyobb aggodalmat kiváltó mikroorganizmusok”- állapítja meg a szakvélemény – mind a csecsemőtápszerekben, mind a nagyobb babáknak való követő tápszerekben. A tudósok szerint a megbetegedés egészséges csecsemők esetén nagyon ritka, de az ezekkel a mikroorganizmusokkal való fertőzés “súlyos kihatással lehet a csecsemő és a gyermek fejlődésére és egészségére, és akár halálhoz is vezethet.”

A tudósok aggódnak a négy hétnél fiatalabb, a koraszülött, a kis születési súlyú vagy más ok miatt sérülékenyebb csecsemőkért. Ha feltétlenül szükséges az anyatej helyettesítése, mondják a szakértők, akkor előnyben kellene részesíteni a folyékony tápszereket, amelyek steril csomagolásban jönnek ki a gyárból.

“A kórházak újszülött osztályain dolgozó gondozókat ismételten figyelmeztetni kellene arra a tényre, hogy a tápszerpor nem steril, és hogy a tápszer elkészítésekor szigorú higiéniai szabályok betartása szükséges.”- hangzik a tanács.

Patti Rundall, a Baby Milk Action munkatársa üdvözölte a javaslatot, de elmondta, hogy “égető szükség” lenne a szülők számára elhelyezett figyelmeztetésre a dobozokon. A Baby Milk Action azóta harcol a figyelmeztető felirat elhelyezéséért, amióta 2002-ben Belgiumban egy ötnapos újszülött meghalt, miután Enterobakter sakazakii-val fertőzött tápszert kapott. “Hogyan győződjünk meg róla, hogy minden anya tud erről?”- kérdezi Patti Rundall.

Az eredeti cikk itt olvasható.

A szakvélemény teljes szövege

A hibás tápszerrel táplált csecsemőket idegrendszeri károsodás miatt még mindig kezelik

A hibás tápszerrel táplált csecsemőket idegrendszeri károsodás miatt még mindig kezelik

A két, kizárólag szójatápszerrel táplált, és B1 vitamin (tiamin) hiány miatt encephalopathiában meghalt izraeli csecsemő halála után egy évvel, kilenc gyermeket súlyos idegrendszeri károsodás miatt még mindig kezelnek.
Bár rendszeresen vesznek tőlük vért és vannak kitéve egyéb vizsgálatoknak, többük nem érez fájdalmat és sohasem sír. Egy némrég készült izraeli dokumentumfilm bemutatta a legsúlyosabban sérült gyermekeket, akik csak bámulnak a semmibe, és alig képesek mozogni. Míg néhány kezelt gyermek állpota javul, mások károsodása visszafordíthatatlannak látszik.

A két csecsemő halála után mindösszesen 35 olyan babát találtak, akiket hónapokig kizárólag a B1 vitamint nem tartalmazó szójatápszerrel tápláltak. Őket azonnal tiamin injekciókkal kezdték kezelni. Közülük tíz csecsemőnek jelenleg nincsen semmilyen tünete, de a hosszútávú idegrendszeri károsodások lehetősége miatt szoros megfigyelés alatt állnak. Mivel a beriberi betegség (tiamin hiány) majdhogynem ismeretlen a fejlett országokban, időbe telt, mire az orvosok számára nyilvánvalóvá vált, mi áll a halálozások és az idegrendszeri károsodások hátterében.

Humana Milchunion, az észak-rajna-vesztfáliai Herfordban működő gyártó, amely a nem tejalapú tápszerrel ellátta Izraelt, elismerte gondatlanságát, elbocsátotta négy dolgozóját, és elvben megállapodott a kárpótlásról, amelynek összege a várakozások szerint a tárgyalások végére 15 és 25 millió dollár között lesz. Humana azt állítja, azért állította le a szintetikus tiamin hozzáadását a tápszerhez, mert azt hitte, a szójabab elegendő természetes tiamint tartalmaz.

Egy vezető izraeli nyomozócsoport nemrég vádemelési javaslattal állt elő a Remedia, a tápszer helyi importőre és forgalmazója vezető tisztségviselői ellen. Az izraeli rendőrség folytatja az egészségügyi minisztérium azon tisztségviselőinek kihallgatását, akik felelősek a helyi ill. az importált élelmiszerek biztonságosságának ellenőrzéséért, miközben a német rendőrség is folytatja a nyomozást.

Az egészségügyi minisztérium szerint lehetetlen a hasonló esetek megelőzése, mivel soha nem lesz elég ember arra, hogy ellenőrizzen minden Izraelben gyártott vagy forgalmazott élelmiszert. Egyszerűen bízunk abban, hogy azok a cégek, amelyek szigorú követelményeknek felelnek meg, és működésüket megfelelő gyártási folyamatra vonatkozó rendelkezések mellett hagyták jóvá, ellenőrzik és vizsgálják saját magukat. “Mindenesetre mindent megteszünk azért, hogy hasonló esetek előfordulása minél kevésbé legyen valószínű.” – közölte az egészségügyi minisztérium.

A csecsemők számára készült élelmiszereket most már “érzékeny termékeknek” tekintik, amiket a gyógyszerekhez hasonlóan rendszeresen ellenőriznek. A minisztérium szeretne olyan törvényi szabályozást elérni, amely jelentős büntetéssel súlytaná azokat a törvénysértőket, akiknek a termékei nem felelnek meg a címkén szereplő adatoknak. “A bírságok nagyon elavultak, és nem rettentik el a törvénysértőket.” – állapítja meg a minisztérium.

A csecsemők egészségkárosodásának nyilvánosságra hozása megnövelte a szoptató anyák számát Izraelben. A minisztérium nem támogatja a szójaalapú tápszerek használatát, kifejtve, hogy a tehéntejalapú tápszereket kell előnyben részesíteni. Miközben a tehéntejallergia az újszülötteknek csak 2-3%-át érinti, 5-6-szer ennyi csecsemő kapott nem-tehéntej alapú tápszert téves értelmezés és téves információ miatt. Ez különösen igaz az ultra-ortodox zsidó családokra, akik előszeretettel választják a szója alapú tápszert, hogy elkerüljék a tej és a hús keveredését.
BMJ 2004;329:1128

Az eredeti cikk a British Medical Journal novemberi számában olvasható.

A csecsemők védelmében

A csecsemők védelmében

Megjelent a Szoptatásért Magyar Egyesület legújabb ingyenes kiadványa: A csecsemők védelmében című füzet.

A rövid képes összefoglalást az Anyatejet Helyettesítő Termékek Forgalmazásának Nemzetközi Kódexéről elsősorban érdeklődő szülőknek, kismamáknak ajánlják. Megtudhatjuk belőle, miért befolyásolják károsan a tápszer, cumi és cumisüveg hirdetések, ingyenes termékminták, forgalmazóktól és gyártóktól származó ajándékok a szoptatást.
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásban fogalmazta meg azokat az elvárásokat, amelyeket minden tisztességes piaci magatartást tanúsító tápszergyártónak és forgalmazónak figyelembe kellene vennie. Hogyan védekezhetnek a családok a reklámdömping és a megtévesztő információk ellen? Erre kaphatnak választ az érdeklődők az IBFAN (International Babyfood Action Network) magyarra fordított, és hazai aktualitásokkal kiegészített füzetéből, amelyhez Lipóth Kriszta küldött címlapfotót. Ennek a fontos tájékoztatónak magyarországi kiadásához a Phare ACCESS program nyújtott támogatást.

A hibás tápszerrel táplált csecsemőket idegrendszeri károsodás miatt még mindig kezelik

A hibás tápszerrel táplált csecsemőket idegrendszeri károsodás miatt még mindig kezelik

A két, kizárólag szójatápszerrel táplált, és B1 vitamin (tiamin) hiány miatt encephalopathiában meghalt izraeli csecsemő halála után egy évvel, kilenc gyermeket súlyos idegrendszeri károsodás miatt még mindig kezelnek.
Bár rendszeresen vesznek tőlük vért és vannak kitéve egyéb vizsgálatoknak, többük nem érez fájdalmat és sohasem sír. Egy némrég készült izraeli dokumentumfilm bemutatta a legsúlyosabban sérült gyermekeket, akik csak bámulnak a semmibe, és alig képesek mozogni. Míg néhány kezelt gyermek állpota javul, mások károsodása visszafordíthatatlannak látszik.

A két csecsemő halála után mindösszesen 35 olyan babát találtak, akiket hónapokig kizárólag a B1 vitamint nem tartalmazó szójatápszerrel tápláltak. Őket azonnal tiamin injekciókkal kezdték kezelni. Közülük tíz csecsemőnek jelenleg nincsen semmilyen tünete, de a hosszútávú idegrendszeri károsodások lehetősége miatt szoros megfigyelés alatt állnak. Mivel a beriberi betegség (tiamin hiány) majdhogynem ismeretlen a fejlett országokban, időbe telt, mire az orvosok számára nyilvánvalóvá vált, mi áll a halálozások és az idegrendszeri károsodások hátterében.

Humana Milchunion, az észak-rajna-vesztfáliai Herfordban működő gyártó, amely a nem tejalapú tápszerrel ellátta Izraelt, elismerte gondatlanságát, elbocsátotta négy dolgozóját, és elvben megállapodott a kárpótlásról, amelynek összege a várakozások szerint a tárgyalások végére 15 és 25 millió dollár között lesz. Humana azt állítja, azért állította le a szintetikus tiamin hozzáadását a tápszerhez, mert azt hitte, a szójabab elegendő természetes tiamint tartalmaz.

Egy vezető izraeli nyomozócsoport nemrég vádemelési javaslattal állt elő a Remedia, a tápszer helyi importőre és forgalmazója vezető tisztségviselői ellen. Az izraeli rendőrség folytatja az egészségügyi minisztérium azon tisztségviselőinek kihallgatását, akik felelősek a helyi ill. az importált élelmiszerek biztonságosságának ellenőrzéséért, miközben a német rendőrség is folytatja a nyomozást.

Az egészségügyi minisztérium szerint lehetetlen a hasonló esetek megelőzése, mivel soha nem lesz elég ember arra, hogy ellenőrizzen minden Izraelben gyártott vagy forgalmazott élelmiszert. Egyszerűen bízunk abban, hogy azok a cégek, amelyek szigorú követelményeknek felelnek meg, és működésüket megfelelő gyártási folyamatra vonatkozó rendelkezések mellett hagyták jóvá, ellenőrzik és vizsgálják saját magukat. “Mindenesetre mindent megteszünk azért, hogy hasonló esetek előfordulása minél kevésbé legyen valószínű.” – közölte az egészségügyi minisztérium.

A csecsemők számára készült élelmiszereket most már “érzékeny termékeknek” tekintik, amiket a gyógyszerekhez hasonlóan rendszeresen ellenőriznek. A minisztérium szeretne olyan törvényi szabályozást elérni, amely jelentős büntetéssel súlytaná azokat a törvénysértőket, akiknek a termékei nem felelnek meg a címkén szereplő adatoknak. “A bírságok nagyon elavultak, és nem rettentik el a törvénysértőket.” – állapítja meg a minisztérium.

A csecsemők egészségkárosodásának nyilvánosságra hozása megnövelte a szoptató anyák számát Izraelben. A minisztérium nem támogatja a szójaalapú tápszerek használatát, kifejtve, hogy a tehéntejalapú tápszereket kell előnyben részesíteni. Miközben a tehéntejallergia az újszülötteknek csak 2-3%-át érinti, 5-6-szer ennyi csecsemő kapott nem-tehéntej alapú tápszert téves értelmezés és téves információ miatt. Ez különösen igaz az ultra-ortodox zsidó családokra, akik előszeretettel választják a szója alapú tápszert, hogy elkerüljék a tej és a hús keveredését.
BMJ 2004;329:1128

Az eredeti cikk a British Medical Journal novemberi számában olvasható.