"Ez az, amit én akarok!"

Két gyerek, a munka és a háztartás mellett nem igazán akartam komolyan tanulni. De amikor megtudtam, hogy a Semmelweis Egyetem Laktációs szaktanácsadói képzést indít, felcsillant a szemem: ”Ez az, amit én akarok!” Aztán elkezdtem higgadtan gondolkodni: tanulni, vizsgázni, egy évig havonta 2 napot az egyetemen tölteni nem kis feladat a számomra. Alaposan átgondoltuk, átbeszéltük a családban, és belevágtam: elmentem felvételizni!

Itt ért az első kellemes meglepetés: barátságos hangulatban kérdezgettek mindenféle dologról a leendő oktatóim, köztük a szoptatásról is! Ma már tudom, hogy mennyire fontos ez a rosta, hogy igazán elkötelezett hallgatókkal dolgozzanak!

Nagy izgalommal vártam az első képzési hétvégét. Több mint húszan voltunk a kezdéskor: különböző életkorban, különböző szakmákból (ami engem nagyon meglepett). Nagyon jó volt ez a vegyes társaság, hiszen nagyon sok saját élményt beszéltünk át, amikor érvényesülhettek a különféle szempontok és szemléletek.

Korábban azt gondoltam, hogy elég sok mindent tudok a szoptatásról, hiszen aktív védőnő vagyok. De a képzés során lépten-nyomon „aha”-élményem volt: megtanultam, hogy egy-egy szoptatási tanács miért nem volt jó vagy egy ösztönös megérzés miért is lett sikeres.
Izgalmas volt megtudni a gyakorlati tanácsok anatómiai, élettani, evolúciós vagy szociális hátterét.
Természetesen a részletes anatómiai és élettani alapokra (ahol szintén sok újat tanultam) ráépült a csecsemő szükségleteinek megismerése vagy az anyai betegségek szoptatást érintő kérdései. Számomra nagyon hiteles volt, hogy minden egyes témához tudtak az oktatók saját praxisból példát hozni. Hogy ha kérdeztünk mindig alapos válaszokat kaptunk példával megerősítve! A legújabb tudományos eredmények ismeretét jól kiegészítette a lélektani változások megismerése, megértése.

Rendkívül hasznos volt, hogy a terepgyakorlatok során tapasztalt kolleganőktől leshettük el a tanácsadás apró fortélyait vagy hogy oktatóink újszülött osztályos gyakorlatok során felügyelettel gyakoroltatták be az elméletben megtanult laktációs segítségnyújtás elméleti és gyakorlati kérdéseit. Jó volt olyan emberektől tanulni, akik maguk is végezték ezt a kiemelkedően fontos feladatot!

Önmagam megismeréséhez is nagyban hozzájárult ez a képzés: a kiscsoportos foglalkozások során megértettem saját érzéseimet és megtanultam elfogadni mások érzelmeit, döntéseit. Akár oktató, akár tanuló színesítette egy-egy példával az oktatást, érezhetően a segítségnyújtás volt az elsődleges szempont!
Nem mellékesen az oktatási napokat mindig nagyon vártam, mert jó hangulatban teltek és feltöltődve tudtam haza érkezni!

Büszke vagyok rá, hogy egy ilyen fantasztikus emberekből álló közösség tagja lehetek!

Árokszállási Gyöngyi, IBCLC, védőnő