Elválasztás, elválasztódás

A szoptatás egyéves koron túl is érdemes folytatni, de lehet, hogy lassan kinövitek a jól bevált testhelyzeteket

A szoptatás egyéves koron túl is érdemes folytatni, de lehet, hogy lassan kinövitek a jól bevált testhelyzeteket

Igen, elválasztás helyett célszerűbb elválasztódásról beszélni, így ugyanis hangsúlyozzuk, hogy ennek a gyerek a kezdeményezője, nem pedig mi, felnőttek. Elsietni biztosan nem kell, mert az anyatejben minden benne van, amire a csecsemőnek szüksége van – a szereteten és a gondoskodáson kívül.

A menetrendet tehát ideális esetben – ha az édesanyja akarja és szereti is szoptatni – a gyermek határozhatja meg. Minden kisbaba más és más, ezért az egyéni eltérések jelentősek lehetnek. A világ nagyobbik részén természetesnek számít, hogy kétévesen még szopik egy kisgyerek. Nálunk sokan tartanak attól, hogy ez túlzott anya-gyerek kötődést eredményez. Ilyesmitől azonban nem kell tartani, hiszen a környező világ egyre jobban magára vonja a gyermek érdeklődését, s egy napon magától is eljut oda, hogy nem akar már szopni. Lehetséges, hogy ez majd csak hároméves kora után következik be, de ebben sincs semmi kivetnivaló.

Az elmúlt évtizedekben táblázatokban mutatták be az anyáknak, hogyan kell elválasztani, vagy ami még rosszabbul hangzik, leválasztani a csecsemőt. Valójában nincs szükség ilyesmire. Ha figyelsz gyermeked igényeire, fejlődésére – ezek a legfontosabb támpontok –, látni fogod, mikor mire van szüksége. Körülbelül hat hónapos korban kezdd el szopás után kínálgatni szilárd ételekkel.

Érett a hozzátáplálásra?

Többféle jelre is érdemes odafigyelni! A hozzátáplálásra érett baba már nem löki ki a nyelvével a szájába kerülő ételt, a szopómozgás mellett megjelenik nála a szilárd étel elfogyasztásához szükséges száj- és nyelvmozgás. A legfontosabb, hogy a csecsemő szívesen fogadja és érdeklődéssel kóstolgatja azt a pár kanál ételt, amivel szoptatás után megkínáljuk. A másik, hogy kezével nyúl az ennivaló után, meg tudja fogni, és önállóan a szájába tudja venni. Az első fogak megjelenése is jelezheti, hogy a baba készen áll az ismerkedésre az új ízekkel. Az ételt meg tudja emészteni, és továbbra is jól fejlődik. Tud már legalább segítséggel, megtámasztva ülni. Ugyanakkor arra is figyelnünk kell, hogy ne értsünk félre bizonyos jeleket. Már a négy hónapos csecsemő is nyúlkálhat az ennivaló után, ha szüleit enni látja, érdekli a kanál, a bögre, a tányér. Ám korántsem biztos, hogy ez az érdeklődés az ennivalónak szól, hiszen éppen ilyen lelkesen, az új és érdekes tárgynak szóló kíváncsisággal nyúlna bármilyen más új látni- és fognivaló után is.