Egyesületünk alapszabálya

Szoptatásért Magyar Egyesület
Közhasznú Egyesület
Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya

1.§ Általános rendelkezések
2.§ Az egyesület céljai, tevékenységi körei
3.§ Az egyesület működése, megszűnése
4.§ Az egyesület szervezete

1. A közgyűlés
2. Az elnökség
3. Az elnök
4. Az alelnök
5. Örökös tiszteletbeli elnökségi tag
6. Munkacsoportok
7. Etikai Bizottság

5.§ Tagsági viszonyra vonatkozó rendelkezések
6.§ Az egyesület gazdálkodása
7.§ Felügyelőbizottság
8.§ A szervezet nyilvánossága
9.§ Vegyes rendelkezések

1.§ Általános rendelkezések

1. Az egyesület elnevezése

Az Egyesület neve: Szoptatásért Magyar Egyesület
Az egyesület nevének rövidítése: SZME
Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: Hungarian Association for Breastfeeding (HAB)

2. Az egyesület székhelye: 2030 Érd, Csongor utca 4.

3. Az egyesület alapításának éve: 1995.

4. Az egyesület alapítói:

  • Dr. Ádám Borbála
  • Ágoston Anikó
  • Almásiné Smudla Anna
  • Bognárné Várfalvi Marianna
  • Horváth Mónika
  • Dr. Jónás László
  • Kecskeméti Edit
  • Dr. Kovács Judit
  • Mezeiné Odor Andrea
  • Mucha Katalin
  • Dr. Sarlai Katalin
  • Tátrai Katalin
  • Tóth Károlyné
  • Dr. Ulveczky Erzsébet

5. Az egyesület részére teljesítendő vagyoni hozzájárulások

Az egyesület tagjai tagdíjat fizetnek az egyesület részére. Az egyesület alapításakor az alapító tagok 1200 Ft éves tagdíjat fizettek be az egyesület részére.

Az egyesület tagdíját a tagok egy naptári évre előre, egy összegben fizetik meg az egyesület részére. A tagdíj megfizetésének módja: az egyesület bankszámlájára történő befizetés vagy átutalás. A tagdíj esedékessége: január 1. A tagdíj megfizetésének határideje: február 28.

Amennyiben a tagdíj nem kerül február 28-ig megfizetésre, az elnökség póthatáridő adásával írásban felszólítja a tagot a tagdíj megfizetésére. Amennyiben a póthatáridő eredménytelenül telik el, az elnökség a tagsági jogviszony felmondásáról dönthet. Az erről szóló határozatot postai úton küldi meg a tag részére, aki a döntés ellen a határozat kézhez vételétől számított 15 napon belül a közgyűléshez fellebbezhet. Fellebbezés esetén a tagsági jogviszony a következő közgyűlésig fennmarad, és a tagsági jogviszonyról a közgyűlés dönt.

A tagdíj részletben történő megfizetéséről méltányos esetben az elnökséghez a fizetési határidőn belül intézett, indokolt, írásbeli kérelemre az elnökség dönt.

Az újonnan felvett tag első díja, amely a felvétel napjától az év utolsó napjáig tartó időszakra vonatkozik, az éves tagdíj összegével azonos. Megfizetése a tagság első napján esedékes, fizetési határideje: a tagság első napjától, de legkésőbb az erről szóló értesítés (beleértve az elektronikus úton történő értesítést is) napjától számított 60. nap.

A tagdíj mértékéről az elnökség javaslata alapján a közgyűlés dönt.

A tagdíjfizetéssel kapcsolatos egyesületi feladatok ellátása az elnökség feladata.

A közgyűlés a tagok egyes csoportjára (pl. IBCLC-k) – eltérő jogok, illetve kötelezettségek előírása esetén – eltérő tagdíjat állapíthat meg.

2.§ Az egyesület céljai, tevékenységi körei

1. Az egyesület céljai

Minden csecsemőnek és gyermeknek joga van az egészséges élethez és minden anyának joga van ahhoz, hogy megfelelő információt és támogatást kapjon ennek biztosításához. Az egyesület elősegíti, támogatja, védelmezi a csecsemők hat hónapos korig történő, igény szerinti, kizárólagos szoptatását mint a legegészségesebb csecsemőtáplálási módot, és a szoptatás folytatását hozzátáplálás mellett legalább két éves korig, vagy azon túl, ameddig a kisgyermek és az anya igényli.

2. Közhasznú tevékenység

Az egyesület céljainak megvalósítása érdekében jogszabályban meghatározott közfeladatokhoz kapcsolódó, közhasznú tevékenységet végez, mellyel hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 34. § (1) bek. a) pontjának megfelelően az egyesület az általa végzett közhasznú tevékenységét az alábbiakban jelöli meg:

  • egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegségmegelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs, valamint az egészséges életmód segítését célzó tevékenység
    az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény (a továbbiakban: Eütv.) 35. § (2) bek. e) pontja, illetve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bek. 4. pontja alapján
  • család- és nővédelmi gondozás, különös tekintettel a várandós, gyermekágyas és szoptató anyák gondozására
    az Eütv. 41. § a-c) pontja alapján
  • családvédelmi, a családok jólétét erősítő tevékenység
    a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 1-6. § alapján
  • szociális, gyermekjóléti tevékenység
    a Mötv. 13. § (1) bek. 8. pontja alapján
  • nevelési, oktatási, képességfejlesztési és ismeretterjesztő tevékenység
    a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § alapján
  • gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet
    a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 1.§, illetve a Mötv. 23. § (5) bek. 11. pontja alapján

Az egyesület tevékenységét a következő, Alaptörvényben biztosított alapjogokra is tekintettel végzi:

  • XV. cikk
    (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.
  • XVI. cikk
    (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.
  • XX. cikk
    (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

3. Az egyesület részletes tevékenysége

Az egyesület közhasznú tevékenysége körében különösen

a) segít az anyáknak abban, hogy megfelelő információ birtokában dönthessenek arról, hogyan táplálják csecsemőiket;

b) elősegíti, hogy minél több magyar nyelvű tájékoztató anyag (könyv, prospektus, szórólap, plakát, videokazetta, stb.) jelenhessen meg és legyen hozzáférhető a szoptatás előnyeiről, módjairól, beleértve a médián keresztül történő információ átadást is;

c) támogatja a Bababarát Kórház Kezdeményezést és a program minél szélesebb körben történő megvalósítását;

d) tanfolyamokat és továbbképzéseket szervez a szoptatás elősegítése érdekében egészségügyi dolgozók és nem szakemberek részére, közreműködik a tudományos ismeretterjesztésben és kapcsolatot tart anyacsoportokkal;

e) elfogadja a WHO Kódexet az anyatejpótlók marketingjének szabályozásáról és felemeli szavát a kódex betartása mellett, lépéseket tesz a szabályzat megismertetéséért és magyarországi törvénybe iktatásáért;

f) figyelemmel kíséri a WHO Kódex rendelkezéseinek esetleges megsértését;

g) elősegíti a szoptatással kapcsolatos kutatásokat, gyűjti és elemzi a szoptatással kapcsolatos hazai statisztikai adatokat;

h) kapcsolatot tarthat, együttműködhet és tagként bekapcsolódhat hasonló tevékenységű hazai és külföldi szervezetek munkájába (pl.: IBFAN, WABA, UNICEF, LLL, ELACTA, ILCA) azok tapasztalatait átveszi és terjeszti;

i) elvégez minden egyéb idevágó értelemszerű feladatot, mely a fenti célok ápolásával együtt jár vagy hasznos.

3.§ Az egyesület működése, megszűnése

  1. Az egyesület a jelen alapszabályban rögzített célokért működő szervezet, amely a hatályos jogszabályoknak és a jelen alapszabálynak megfelelően fejti ki tevékenységét. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem fogad el. Országgyűlési képviselőjelöltet, megyei fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet, Európai parlamenti tagot, megyei jogú város képviselőtestületi tagot, polgármestert nem állít, és nem támogat a választásokon, és a továbbiakban sem fog képviselőjelöltet állítani, illetve támogatni. Az egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személy is részesülhessen. Gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez; gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
  2. Az egyesület bevételi forrásai biztosítása érdekében információs anyagokat ad ki, a céljaival összefüggő előadásokat, rendezvényeket szervez. Az ezen tevékenységből eredő teljes bevételét céljainak megvalósítására fordítja, azokkal önállóan gazdálkodik.
  3. Tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjakat kötelesek az egyesület számára megfizetni, de az egyesület tartozásaiért nem felelnek.
  4. Az egyesület jogi személy.
  5. Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.
  6. A jogutód nélküli megszűnés
    A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
    a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
    b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

4.§ Az egyesület szervezete

A szervezet működési és gazdálkodási rendjét a vezető szerv megválasztását a 2011. évi CLXXV. tv. és a Ptk., valamint vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével határozza meg.

1. A közgyűlés

a) Az egyesület döntéshozó szerve, amely a tagok összessége.

b) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer, minden naptári év legkésőbb május 20. napjáig össze kell hívni (évi rendes közgyűlés) és össze kell hívni akkor is, ha azt a tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével kéri. A közgyűlést az elnökség hívja össze.

Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  • az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  • az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  • az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az ezen okból összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

c) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon – a szabályszerű összehívást követően – legalább a tagok 50%-a pluszt 1 fő megjelent. A határozatképtelenség miatt ismételten és szabályszerűen összehívott közgyűlés – az eredetileg közölt napirend és közgyűlési tárgykör kérdéseiben – a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés időpontját az eredeti meghívóban közölni kell azzal a tájékoztatással, hogy az a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

d) A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Az adott döntésre vonatkozó határozatképesség megállapításánál nem vehető figyelembe, és a határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

e) A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell

  • az egyesület nevét és székhelyét;
  • az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
  • az ülés napirendjét;
  • határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást.

A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozóan az ügyvezetés a tagnak – kérelmére – köteles felvilágosítást adni.

A meghívókat igazolható módon levélben, telefaxon, küldönc útján vagy e-mailben kell kézbesíteni. A meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 napi időköznek kell lennie.

f) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 7 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség jogosult dönteni. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

g) A szabályszerűen összehívott és határozatképes közgyűlés az elnökség által a meghívóban közölt napirendeket tárgyalja.

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

Az előző két bekezdésekben foglalt esetek körébe nem eső, nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az egyhangúságra vonatkozó feltételtől eltér.

h) A napirendek tárgyalása előtt a közgyűlés állást foglal az összehívás szabályszerűségét és határozatképességét illetően. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A közgyűlés ülései nyilvánosak.

i) A közgyűlési tisztségviselők: a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv hitelesítők. A közgyűlési tisztségviselők – kivéve a levezető elnököt – , illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A javaslatot az egyesület elnökének kell benyújtani. Megválasztásukról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.

j) A közgyűlés levezető elnöke az egyesület elnöke.

k) A közgyűlésen hozott határozatokat a levezető elnök szóban kihirdeti.

l) A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyző-könyvvezető aláírásával hitelesíti.

m) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

  • az egyesület nevét és székhelyét;
  • a közgyűlés helyét és idejét;
  • a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyv-vezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
  • a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
  • a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

n) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

o) Az egyesület ügyvezetése köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, valamint a jelenléti ívet az egyesület dokumentumai között elhelyezni és megőrizni.

p) Bármely tag a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét tartalmazó kivonatának a kiadását kérheti az ügyvezetéstől.

q) A közgyűlés napirendjére tűzött kérdésekben a megjelent tagok szavazataik egyszerű többségével döntenek, kivéve, ha jelen alapszabály ettől eltérően rendelkezik.

r) A közgyűlés döntéseit – az egyesület választott szerveinek és tisztségviselőinek megválasztását kivéve, amikor a tagok titkos szavazással döntenek – nyílt szavazással hozza. A szavazás módja a kézfeltartás. A szavazatokat a megválasztott szavazatszámlálók számolják össze.

s) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

  • az alapszabály módosítása;
  • az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  • az egyesület vezető tisztségviselőinek megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  • az éves költségvetés elfogadása;
  • az éves beszámoló - ezen belül az elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének, valamint a közhasznúsági mellékletnek - elfogadása;
    A közgyűlés elé terjesztendő közhasznúsági mellékletet a vonatkozó és mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell elkészíteni.
    Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
  • a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  • a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
  • a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  • a végelszámoló kijelölése;
  • a tagdíj összegének megállapítása és
  • a tag kizárásáról szóló döntés meghozatala az alapszabályban foglalt esetben.

t) A közgyűlésen jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbségével hozott döntése szükséges:

  • az alapszabály megalkotásához, és módosításához,
  • más egyesülettel történő egyesülésének kimondásához.

u) A szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges:

  • az egyesület céljának módosításához és
  • az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez

2. Az elnökség

a) Az elnökség az egyesület elnökéből, két alelnökből és két elnökségi tagból álló ügyvivői testület. Az elnökség tagjait a minden harmadik naptári évben tartandó évi rendes közgyűlés (tisztújító közgyűlés) választja háromévi időtartamra. Az elnökség mandátuma a megválasztását követő harmadik évben a megválasztás hónapjának megfelelő naptári hónap utolsó napjáig tart. Amennyiben az elnökségi három év alatt az elnökség tagjai között változás következik be, az új elnökségi tag mandátumának lejárata az elnökségi ciklus befejező napjával azonos.

Az egyesület első elnökségének tagjai

  • Dr. Sarlai Katalin, elnök
  • Dr. Ádám Borbála, elnökségi tag
  • Dr. Kovács Judit, elnökségi tag
  • Mezeiné Odor Andrea, elnökségi tag
  • Dr. Ulveczky Erzsébet, elnökségi tag

b) Az elnökségi tag megbízatása megszűnik

  • határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  • megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
  • visszahívással;
  • lemondással;
  • az elnökségi tag halálával
  • az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  • az elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

c) Az egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

d) Az elnökségi tag megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy közgyűléséhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

e) Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

f) Az elnökség szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tarja üléseit. Az elnökség üléseit az elnök hívja össze, az elnökségi tagoknak megküldött írásbeli meghívó megküldésével. A meghívó postai levélben, faxon vagy e-mailben küldhető. A meghívóban fel kell tüntetni a tárgyalandó napirendeket. A meghívót az ülés időpontját megelőző három nappal kézhez kell kapnia az elnökség tagjainak. Az elnökség ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha az elnökség tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított.

g) Az elnökségi ülés elektronikus úton történő lefolytatásának részletes szabályai a következők:

  • Az elektronikus úton lefolytatandó elnökségi ülésre szóló meghívót – amelynek tartalmaznia kell az ülés időpontját és az ülés lefolytatására szolgáló elektronikus elérhetőséget – legalább három nappal az ülés előtt az egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni. Ha bármely elnökségi tag az elektronikus úton lefolytatott ülés helyett az elnökségi ülés megtartását kívánja, az elnök köteles az elnökségi ülést összehívni.
  • Az elnökségi ülés elektronikus úton történő lebonyolítására az egyesület honlapján erre a célra létrehozott fórumon kerül sor.
  • Az elnökségi tagok az elnökségi ülés megtartására szolgáló fórumra a kizárólag a részükre rendelkezésre bocsátott felhasználónév és jelszó megadásával léphetnek be. A kizárólag, személyesen az egyes elnökségi tagok rendelkezésére bocsátott felhasználónév és jelszó kombináció igazolja az elektronikus ülésre bejelentkező elnökségi tag személyazonosságát.
  • A bejelentkezéseket követően az ülés levezető elnöke megállapítja a jelenlévők számát és ellenőrzi, hogy az ülés határozatképes-e. A határozatképesség megállapítását követően kerül sor a meghívóban közölt – és az elektronikus ülés lefolytatásának elérhetőségén közzétett – napirendi pontok tárgyalására. A bejelentkezett elnökségi tagok az elnökségi ülésen az elektronikus út által lehetővé tett módon szólalhatnak fel és szavazhatnak az egyes határozati javaslatokról. A határozati javaslatokról tartott egyes szavazások végeredményét és a határozati javaslat elfogadását vagy elvetését az ülés levezető elnöke az adott szavazás végén az elektronikus úton tartott elnökségi ülés megtartására szolgáló fórumon rendre közzéteszi.
  • Az elnökségi ülés elektronikus úton történő megtartása céljára szolgáló fórumon szereplő tartalmat az érdeklődő felhasználók bármikor megtekinthetik, és az elnökségi ülést valós időben követhetik is.
  • A napirendi pontok megtárgyalását követően az elektronikus úton lefolytatott elnökségi ülést a levezető elnök berekeszti, és ezt az elektronikus ülés lefolytatására szolgáló fórumon egyértelműen közzéteszi.
  • Az ülés berekesztését követő öt munkanapon belül az elnökségi ülésen hozott határozatokat, valamint az ülés jegyzőkönyvét az elektronikus elnökségi ülés lefolytatására szolgáló fórumon és az egyesület honlapján is közzé kell tenni.

h) Az elnökség határozatait minden esetben egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 3 elnökségi tag jelen van. Szavazategyenlőség esetén a szavazást mindaddig meg kell ismételni, amíg többségi szavazat nem születik.

i) A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Az adott döntésre vonatkozó határozatképesség megállapításánál nem vehető figyelembe, és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

j) Az elnökség feladatkörébe tartozik

  • az egyesület napi ügyeinek vitele, az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  • a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  • az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  • az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  • az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  • a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  • az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  • részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  • a tagság nyilvántartása;
  • az IBCLC-kre vonatkozó adatok nyilvántartása;
  • az önkéntes szoptatási segítők adatainak nyilvántartása;
  • az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  • az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  • az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
  • az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről és díj nem fizetés miatt a tagsági jogviszony felmondásáról való döntés;
  • a tag kizárásáról való döntés;
  • az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt. Ilyen szerződés megkötéséről való döntés esetén az elnökség a felügyelő bizottságot tájékoztatja;
  • az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt. Ilyen szerződés megkötéséről való döntés esetén az elnökség a közgyűlést tájékoztatja.

k) Az elnökség ülései nyilvánosak.

l) Az elnök és az alelnökök a közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehetnek más közhasznú szervezet vezető tisztségviselői, ha korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselői voltak – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

  • amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  • amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

m) Nem lehet az egyesület elnökségi tagja az,

  • akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
  • aki az egyesület tevékenységét érintő foglalkozástól való jogerős eltiltás hatálya alatt áll.
  • aki a vezető tisztségviselői tevékenységtől való eltiltás hatálya alatt áll.

n) Nem lehet az egyesület elnökségi tagja az egyesület felügyelőbizottságának tagja vagy annak hozzátartozója.

o) A vezető tisztségviselő köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

3. Az elnök

a) Az elnök az elnökség tagja. Elnököl a közgyűlésen. E jogkörét alkalmanként az elnökség bármely tagjára átruházhatja. Az elnök az egyesület önálló képviselője harmadik személyekkel szemben. Esetenként jogosult az egyesület bármely tagját, vagy alkalmazottját írásos meghatalmazással az egyesület képviseletére feljogosítani. Eljárásáról köteles beszámolni az elnökségnek. Gyakorolja a munkáltatói jogokat az egyesület alkalmazottai felett.

b) Az elnök köteles olyan naprakész nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a közgyűlés és az elnökség döntéseit (a hozott határozatokat szó szerint), a döntéshozatal időpontját, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, és ha lehetséges, személyét.

c) Az elnök köteles biztosítani, hogy a szervezet működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthessen. Az iratok az iratőrzés helyén, az Egyesület székhelyén tekinthetők meg, az elnökkel történő előzetes egyeztetés után.

d) Az elnök feladatát díjazás nélkül vagy díjazás ellenében is elláthatja. Díjazás esetén az erről szóló megbízási vagy munkaszerződést a felügyelő bizottságnak be kell mutatni.

e) Amennyiben a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll, felette a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

f) Amennyiben az elnök az elnöki pozícióját vagy más egyéb feladatát megbízási vagy munkajogi jogviszony keretében látja el, az egyesület képviseletét mint megbízó, illetve munkáltatói jogkörgyakorló az elnök felett az idősebb alelnök gyakorolja.

g) Egy személy legfeljebb két egymás utáni ciklusban választható meg elnöknek.

4. Az alelnök

a) Az egyesületnek két alelnöke van, ők mindketten az elnökség tagjai. Az elnöki jogkört, annak akadályoztatása esetén az idősebb alelnök gyakorolja. Őt, akadályoztatása esetén a másik alelnök helyettesíti.

b) A két alelnök együttes aláírási joggal, valamint egy alelnök és egy elnökségi tag együttes alá-írási joggal az egyesület képviselői harmadik személy felé.

c) Amennyiben az elnök az elnöki pozíciót vagy más feladatot megbízási jogviszony vagy munkaviszony keretében látja el, úgy a megbízói, illetve munkáltatói jogkörgyakorló az elnök felett az idősebbik alelnök.

d) Egy személy az alelnöki pozíciót legfeljebb két egymás utáni elnökségi ciklusban láthatja el.

5. Örökös tiszteletbeli elnökségi tag

Az „egyesület örökös tiszteletbeli elnökségi tagja” címet viselheti az, akit az elnökség arra érdemesnek tart. Az örökös tiszteletbeli elnökségi tagot nem terhelik az egyesület tagjaira, illetve elnökségi tagjaira vonatkozó kötelezettségek és nem gyakorolhatja az elnökségi tagokat megillető jogkört sem. Ugyanakkor megilletik az egyesület rendes tagjainak jogai, valamint véleményezési joga van az egyesület elnökségében. Az örökös tiszteletbeli elnökségi tag cím adományozásának feltételeit és módját az elnökség határozza meg.

6. Munkacsoportok

Az elnökség az egyesület előtt álló egyes feladatok megoldására munkacsoportokat hozhat létre. A munkacsoportok tagjainak és vezetőinek feladatait és jogkörét az elnökség állapítja meg.

7. Etikai Bizottság

Az egyesületben felmerülő etikai ügyek kivizsgálására a közgyűlés állandó etikai bizottságot hoz létre.

a) Az etikai bizottság 4 tagból és a bizottság elnökéből áll.

b) Az etikai bizottság tagjait a közgyűlés választja titkos szavazással két év időtartamra.

c) Az etikai bizottság tagja lehet az, aki

  • legalább 3 éve az Egyesület aktív tagja
  • nem folytattak ellene elmarasztaló ítélettel záruló etikai vagy büntető eljárást
  • tevékenységével vagy viselkedésével kapcsolatban nem merült fel olyan panasz, ami miatt jogosan elmarasztalható

d) Az etikai bizottság elnöke és tagjai más, közgyűlésen választott tisztséget nem tölthetnek be.

e) Az etikai bizottság a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

f) Az etikai bizottság hatáskörébe tartoznak

  • Az egyesület Etikai kódexének kidolgozása és szükség szerinti módosítása.
  • Az egyesület Alapszabályában, Etikai kódexében az IBCLC laktációs szaktanácsadók klinikai kompetenciái c. dokumentumban, Tevékenységi szabályzatában és Viselkedési kódexében foglalt etikai szabályok megsértése miatt, illetve e szabályok betartásával, értelmezésével, alkalmazásával összefüggésben a tag ellen kezdeményezett;
  • Az anyatejet helyettesítő anyagok marketingje nemzetközi kódexének megsértésével kapcsolatban a tag ellen kezdeményezett;
  • a szervezeten belüli közös tevékenységet, együttműködést, normál emberi kapcsolatot akadályozó viselkedéssel kapcsolatban a tag ellen kezdeményezett, valamint
  • a két vagy több tag közötti vitás ügyekben az etikai eljárások lefolytatása és szankciók kiszabása vagy a panaszok elutasítása.

g) Az egyesület Etikai kódexét, illetve annak módosításait a közgyűlésnek kell elfogadnia.

h) Etikai eljárást az egyesület bármely tagja kezdeményezhet az etikai bizottsághoz eljuttatott írásbeli kérelem benyújtásával.

i) Egyesületen kívüli személy panaszát az egyesület elnökségéhez juttathatja el. Az elnökség a panaszt az etikai bizottságnak továbbítja. A bizottság köteles a panaszos ügyet kivizsgálni és döntéséről az érintetteket írásban tájékoztatni.

j) Etikai eljárást a kifogásolt viselkedés vagy vitás ügy időpontját követő 1 éven belül lehet indítani. Ezen időtartamon túl etikai eljárás nem kezdeményezhető.

k) Az etikai bizottság üléseit szükség szerint tartja.

l) Az etikai bizottság ülése határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Üléseiről a határozatokat is rögzítő, az etikai bizottság elnöke által aláírt jegyzőkönyv készül.

m) A bizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek hozzátartozója az aktuális ügyben érintett vagy érdekelt.

n) Az etikai bizottságnak az eljárás alá vont személyt vagy megbízottját meg kell hallgatnia és erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A bizottság szükség szerint tanúkat is meghallgathat és bizonyítékokat is megvizsgálhat. A panaszoltnak joga van képviselőt igénybe venni, védekezést és nyilatkozatot előterjeszteni, a bizonyítékokat megtekinteni, valamint az irataiba betekinteni.

o) Az eljárás végén a bizottság az alábbi határozatot hozhatja:

  • felmentés, illetve az eljárás megszüntetése megalapozatlan beterjesztés miatt,
  • figyelmeztetés,
  • felügyelő bizottsági eljárás kezdeményezése,
  • kizárás kezdeményezése az elnökségnél (meghatározott időre, illetve véglegesen).

Minden olyan esetben, amely meghaladja az etikai bizottság kompetenciáját, a bizottság a hatályos magyar jogszabályok értelmében kompetens fellebbviteli szervhez fordul.

p) A hozott határozatot, az eljárást követő 8 napon belül kell az illető tag és a kezdeményező tudomására hozni. A határozat ellen 15 napon belül lehet fellebbezni az egyesület elnökségéhez benyújtott panasszal. A fellebbezések elbírálása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A fellebbezés halasztó hatályú.

q) Kizárásról az elnökség hoz határozatot, amelyet írásban kell közölni az érintettel. Az elnökség kizárásról rendelkező határozatával szemben az érintett – a tudomására jutástól számított 15 napon belül – a közgyűléshez beadott indokolt kérelmével fellebbezéssel élhet. A közgyűlés kizárást megerősítő határozatát az érintett – a tudomására jutástól számított 15 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja. A közgyűlés döntéséig a tagsági jogviszony fennmarad.

5.§ Tagsági viszonyra vonatkozó rendelkezések

1. A tagsági viszony

a) A tagsági viszony feltételei:
Az egyesület tagja lehet bármely jogi személy és nagykorú természetes személy, állampolgárságra való tekintet nélkül, aki az egyesület céljaival egyetért, és ezen célok érdekében tevékenykedik. A jogi személy tagokat az egyesületben a törvényes képviselő, vagy az általa teljes meghatalmazott személy képviseli. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
Sem az egyesület, sem tagjai nem fogadhatnak el anyagi és természetbeni támogatást tápszergyártól, illetőleg a szoptatást veszélyeztető terméket gyártó cégektől.

b) A tagok jogai:

  • a közgyűlésen részt venni;
  • a közgyűlésen szavazati jogát gyakorolni;
  • a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni;
  • az egyesület működéséről és tevékenységéről tájékozódni, arról tájékoztatást kérni;
  • az egyesület által szervezett rendezvényeken és továbbképzéseken kedvezményesen részt venni.

A tag az egyesület tisztségviselőjévé választható. Megilletik mindazok a jogok, amelyeket a hatályos törvényi rendelkezések és jelen alapszabály számára biztosítanak.

c) A tagok kötelezettségei:

  • a tag köteles részt venni az egyesület tevékenységében és hozzájárulni feladatainak telje-sítéséhez, céljai megvalósításához;
  • naptári évenként minden év február 28. napjáig köteles a tagdíjat megfizetni (a tagdíj megfizetésére az elnökség részletfizetést engedélyezhet);
  • köteles tartózkodni az egyesület céljait veszélyeztető tevékenységtől;
  • betartani „Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexét”.

d) Az érvényes IBCLC működési engedéllyel rendelkező tag jogosult:

  • az egyesület által fenntartott azon honlapokon vagy az egyesület által kiadott azon kiadványokban, amelyek az IBCLC-k hatályos listáját tartalmazzák, nevének, IBCLC végzettségének és elérhetőségének feltüntetését kérni;
  • az IBCLC-kre vonatkozóan az elnökség felé javaslatot tenni;
  • az egyesület által az IBCLC-k részére nyújtott eseti vagy rendszeres kedvezményeket, szolgáltatásokat igénybe venni;
  • folyamatos kapcsolattartásra és szakmai konzultáció kezdeményezésére az IBCLC-k levelezőlistáján keresztül;

e) Az IBCLC tag kötelezettségei:

  • az IBCLC laktációs szaktanácsadók számára megállapított magasabb egyesületi tagdíjat rendszeresen fizetni;
  • az egyesületbe való belépéskor és minden újraminősítést követően az IBCLC kártyája másolatát az elnökségnek elküldeni;
  • IBCLC minőségében vállalt feladatait a legjobb képessége szerint ellátni;
  • az elnökség felé az előző évi, IBCLC minőségében végzett, szakmai tevékenységéről az elnökség írásbeli, indokolt megkeresésére beszámolni;
  • mindent megtenni a magyarországi IBCLC-k és laktációs, illetve szoptatási tanácsadók szakmai és szervezeti egysége érdekében.

f) Az önkéntes szoptatási segítő oklevéllel rendelkező tag jogosult:

  • az egyesület által fenntartott azon honlapokon vagy az egyesület által kiadott azon kiadványokban, amelyek az okleveles önkéntes szoptatási segítők hatályos listáját tartalmazzák, nevének és elérhetőségének feltüntetését kérni;
  • az önkéntes szoptatási segítőkre vonatkozóan az elnökség felé javaslatot tenni;
  • az egyesület által az önkéntes szoptatási segítők részére nyújtott eseti vagy rendszeres kedvezményeket, szolgáltatásokat igénybe venni;
  • folyamatos kapcsolattartásra és szakmai konzultáció kezdeményezésére az önkéntes szoptatási segítők levelezőlistáján keresztül.

g) Az önkéntes szoptatási segítő oklevéllel rendelkező tag köteles:

  • önkéntes szoptatási segítői minőségében vállalt feladatait a legjobb képessége szerint ellátni;
  • az elnökség felé az előző évi, önkéntes szoptatási segítői minőségében végzett, szakmai tevékenységéről az elnökség írásbeli, indokolt megkeresésére beszámolni;
  • mindent megtenni a magyarországi szoptatást támogató szakemberek szakmai és szervezeti egysége érdekében.

Az alapító tagok az egyesület bejegyzésével, az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal válnak az egyesület tagjává.

Az új tagok az egyesületbe történő felvétellel válnak az egyesület tagjává. A felvételről az elnökség dönt. A kérelemhez csatolni kell a belépni kívánó tag nyilatkozatát arról, hogy az egyesület alapszabályát és más belső szabályait, határozatait ismeri és azokat magára nézve kötelezőnek fogadja el.

Az egyesület pártoló tagságot szervezhet. Az egyesület pártoló tagja lehet bármely természetes, vagy jogi személy, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, amennyiben az elnökség őket, vagy azokat érdemesnek tartja, különösen, ha erkölcsi támogatásukkal vagy anyagi természetű juttatásaikkal hozzájárulnak az egyesület céljainak megvalósításához. A pártoló tag véleményeivel, javaslataival segítheti az egyesület döntéshozó szerveinek munkáját, de nem vehet részt a döntéshozatalban. A pártoló tag tisztségviselővé nem választható. A pártoló tagságról az elnökség dönt.

Az „egyesület tiszteletbeli tagja” címet viselheti az, akit a közgyűlés arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagot nem terhelik a tagsági viszonyból eredő kötelezettségek, és nem illetik meg az ebből eredő jogosítványok sem. A tiszteletbeli tag cím adományozására vonatkozóan az elnökség tesz javaslatot a közgyűlés felé.

h) A tagsági viszony megszűnik: a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, kilépésével vagy kizárással, a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával.

A kilépés az elnökséghez intézett egyoldalú nyilatkozat.

A kizárás az elnökség hatáskörébe tartozik, bármely tag javaslatára akkor van helye, ha a tag súlyosan vagy ismételten megszegi a jelen alapszabályban, vagy az egyesület más belső szabályzatában és határozataiban, illetve jogszabályban rögzített kötelezettségeit, továbbá ha az egyesület céljaival ellentétes magatartást tanúsít, vagy tevékenységével az egyesület feladatainak meg-valósítását akadályozza.

A kizárási határozat meghozatala előtt a tagnak lehetőséget és megfelelő időt kell adni, hogy védekezését előadja, a bizonyítékokat megismerje, az ügy irataiba betekinthessen.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal írásban közölni kell.

A kizárási határozattal szemben a kizárt tag – a tudomására jutástól számított 15 napon belül – a közgyűléshez fellebbezéssel élhet. Amennyiben a közgyűlés az elnökség kizáró határozatát megerősíti, a közgyűlés határozatát a tag a bíróság előtt megtámadhatja. A fellebbezés, illetve a megtámadás lehetőségéről a kizárt tagot a kizárási, valamint a fellebbezésről szóló határozatban tájékoztatni kell.

6.§ Az egyesület gazdálkodása

  1. Az egyesület saját bevételeiből gazdálkodik. Működése során vagyonába kerülnek a tagok által befizetett tagdíjak, a tagok, pártoló tagok és szponzorok által az egyesület tulajdonába adott vagyontárgyak és egyéb forrásból és jogcímen szerzett bevételek, valamint az egyesület saját gazdasági tevékenysége keretében harmadik személynek nyújtott szolgáltatásainak bevételei.
  2. Gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez; gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott, közhasznú tevékenységére fordítja.
  3. Az egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesíti.
  4. Az egyesület gazdálkodásáról az elnökség köteles az évi rendes közgyűlésen beszámolni. Az egyesület vagyonának állapotát és értékét az elnökség beszámolójában rögzíteni kell.

7.§ Felügyelőbizottság

1. A felügyelőbizottság három tagból álló testület, amelynek feladata, hogy az egyesület érdekeinek megóvása céljából az egyesületi szervek tevékenységét, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtását, betartását ellenőrizze.

2. A felügyelőbizottság tagsága

a) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja az, aki az egyesülettel a felügyelő bizottsági tagsági megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll vagy ilyen személy közeli hozzátartozója. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja az, aki az egyesület cél szerinti juttatásában – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, valamint az egyesület által a tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatásokat – részesül vagy ilyen személy közeli hozzátartozója.

b) A felügyelőbizottság tagjait a közgyűlés választja. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

c) A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása határozatlan időre szól.

d) A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai az egyesület elnökségétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

e) A felügyelőbizottsági tag megbízatása megszűnik:

  • határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  • megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
  • visszahívással;
  • lemondással;
  • a felügyelőbizottsági tag halálával
  • a felügyelőbizottsági tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  • a felügyelőbizottsági taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Az egyesület tagjai a felügyelőbizottsági tagot bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

A felügyelőbizottsági tag megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

3. A felügyelőbizottság működése

a) A felügyelőbizottság elnökét maga választja tagjai közül.

b) A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

c) A felügyelőbizottság köteles a döntéshozó szerv elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

d) A felügyelőbizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

e) A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.

f) A felügyelőbizottság tagja az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

4. A felügyelőbizottság felelőssége

a) A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően az elnökséget vagy a közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

  • az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az elnökség vagy a közgyűlés döntését teszi szükségessé;
  • a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

b) A közgyűlést vagy az elnökséget a felügyelőbizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés és az elnökség összehívására a felügyelőbizottság is jogosult.

c) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

5. A felügyelőbizottság tagjai:

  • Csörgőné PolgárAndrea
  • Petrik Zita
  • Bressel-Klein Annamária

A felügyelőbizottság tagjainak lakcíme kérésre az egyesület elnökénél megtekinthető.

8.§ A szervezet nyilvánossága

  1. Mind az elnökség mind a közgyűlés döntéseiről külön nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséért az elnök felelős. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közgyűlés és az elnökség döntéseinek tartalma, meghozatalának időpontja és hatálya megállapítható legyen. Szintén tartalmaznia kell a nyilvántartásnak a döntés ellen szavazók és a döntést támogatók számarányát és ha lehetséges az ellenzők személyét.
  2. A közgyűlés és az elnökség döntéseit, a közhasznú szervezet szolgáltatásainak igénybevételének módját, valamint az éves beszámolót a szervezet saját internetes lapján teszik közzé.
  3. Az elnökség köteles a közgyűlés és az elnökség döntéseit az érintettekkel 30 napon belül írásban közölni.

9.§ Vegyes rendelkezések

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesület szerveinek határozatai, valamint a 2011. évi CLXXV. tv. és a 2013. évi V. törvény rendelkezései irányadóak.

Záradék

Az Alapszabálynak ezt a módosított változatát a 2017. február 4. napján tartott közgyűlés fogadta el.

Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.